VI. Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ), Természetvédelmi Szolgálat (TeSz)
1.) A megalakulás és a kezdeti lépések (1962-64)
Ha a kezdetet igyekszünk felderíteni, azt találjuk, hogy a ma Természetvédelmi Szolgálat (TeSz), illetve elődje a Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) nevek alatt jegyzett szervezet annyiban kötődött a természetbarát mozgalomhoz, hogy tagjai a szervezett túrázók közül verbuválódtak. Amiért e Szolgálat ma mégis szerves részét képezi a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség ötven évének, arra legalább három vonatkozást hozhatunk fel. Először, a TeSz tagjai a fejér-megyei természetjáró szakosztályok tagjai sorából kerültek és kerülnek ki ma is. Másodszor, a rendszerváltozás előtt országos szervezettségű Társadalmi Erdei Szolgálat utódszervezete, a Természetvédelmi Szolgálat a rendszerváltozást követő elbizonytalanodás évei után ma a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség kebelében, mint anyaszervezeten belül működő szerveződéssé vált. Harmadszor, a Szolgálat tagjai az aktív, legfelkészültebb természetjárókból, szakosztályi tagokból kerülnek ki, ily módon bizonyos értelemben a TeSz a természetjárók élcsapatának tekinthető.
A dátum szerinti kezdet 1961-63. közé tehető. Azon néha még ma is rivalizáló érvek hangzanak el, hogy Budapesté, avagy Fejér megyéé-e az elsőség. A budapestiek egy 1961. szeptemberi erdész-vadász-turista találkozóra és egy 1962. júliusi összejövetelre hivatkoznak. Az elsőn hangzott volna el a felhívás, hogy a természetbarátok is vegyenek részt az erdők védelmében, míg a másodikhoz kötik a Társadalmi Erdei Szolgálat elindulását. Ennek a megfogalmazásnak a valódiságában a fejér-megyeiek kételkednek, és az 1962. november 24-ei, Nadapon a Fejér Megyei Vörös Meteor szervezte erdész-vadász-turista találkozót veszik a Társadalmi Erdei Szolgálat létrejöttének. Ezen DR. PÁPA MIKLÓS (Budapesti Vörös Meteor) javasolta a természetbarátok erdővédelemben való részvételét, és VARRÓ GUSZTÁV aktív munkájának köszönhetően hamarosan működési szabályzata, igazolványa és jelvénye is lett a mozgalomnak, majd 1963. májusától Fejér megyében megindultak a rendszeres erdővédő szolgálatok.
Mindenesetre a budapesti és a fejér-megyei kezdeményezés hamarosan országszerte követőkre talált, 1965. év során már számos megye természetbarát szövetségében megszerveződött és működni kezdett az erdei szolgálat. Időközben MAGYARSZÉKY BÉLA vezetésével megalakult a TESZ Országos Intéző Bizottsága, amely összefogta és átvette a Szolgálat országos irányítását. Rövid néhány éven belül mindenhol megalakult a Társadalmi Erdei Szolgálat megyei szervezete. A TESZ megyei és budapesti vezetői minden évben egy alkalommal leültek egy országos találkozón megvitatni a mozgalom problémáit, kialakítani, egységesíteni a szolgálat irányelveit. Ki lehet jelenteni, a TESZ jól szervezett, jól működő civil kezdeményezéssé vált.
2.) A Társadalmi Erdei Szolgálat évei Fejér megyében (1965-1989)
Miután országos szintűvé vált a Társadalmi Erdei Szolgálat, és megszületett Működési Szabályzata, a tevékenység minden budapesti és megyei szervezetnél hasonló követelmények alapján, egységesen folyt.
A szolgálatok teljesítésének célját a következőképpen határozták meg: az erdészeti, rendészeti és egyéb hatósági közegeknek hathatós támogatás nyújtása az erdők és a természeti környezet, valamint az ott található (természetjáró, erdészeti, vadászati, egyéb) létesítmények, természeti értékek védelme érdekében.
A TESZ taggá válás komoly követelmények teljesítéséhez kötődött, a természetjárásban élenjáró, felkészült, csak a szövetségük, egyesületük által javasolt személyek léphettek a szolgálatot teljesítők sorába. A TESZ taggá válás feltételei között továbbá olyan kitételek is szerepeltek, mint a jelvényes túravezetői képesítés, legalább 4 éves tagság valamely természetbarát szakosztályban.
A Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai, bár nem rendelkeztek hatósági intézkedési jogkörrel, feladatuk ellátása közben, mint közfeladatot ellátó polgári őrök, a hivatalos személynek kijáró jogvédelemben részesültek. Ehhez a szolgálat közben viselni kellett karszalagot, jelvényt, jelen kellett lenni az igazolványnak, jelentéstömböt, elsősegély-csomagot, kulacs vizet, jelzősípot magával kellett vinni, de ezeken felül volt egy sor ajánlott felszerelés is (pl. térkép, tájoló, fényképezőgép).
A TESZ tagnak felkészültnek kellett lenni az erdő- és természetvédelmi törvények lényegéből, a tűzoltás alapelemeiből, hogy szolgálat közben szakszerűen legyen képes intézkedni, felvilágosítani, óvni az erdők csendjét-rendjét, természeti értékeit.
1965. tájára Fejér megyében teljesen „bejáratódott” az erdei szolgálat tevékenysége. Ahogyan az országos szinten történt, a megyei TESZ szervezetek is évente egyszer leültek kiértékelni az előző éves tevékenységüket, létrejött minden év első felében, és rendszerré, megszokottá vált a többnyire április-májusban megtartott megyei találkozók-tanácskozások ismétlődő sora.
Az 1962-ben Nadapon tartott alakuló ülés után 1963-ban is Nadapon jött össze az erdei szolgálat csapata, hogy kiértékeljék az egy év alatt történteket. A következő években a TESZ vezetése igyekezett a helyszíneket úgy összeválogatni, hogy az erdővédelem szempontjából is fontos fejér-megyei körzetek, területek lehetőleg mind „lefedésre” kerüljenek. Felsorolásszerűen ezek a következők voltak: Várgesztes (1964), Bodajk (1965), Kincsesbánya (1966), Nadap (1967), Mór (1968), Csókakő (1969), Mór (1970), Nadap (1971), Mecsérpuszta (1972), Várgesztes (1973), Székesfehérvár (1974), Pusztavám (1975), Pákozd (1976), Velence (1977), Agárd (1978), Bodajk (1979), Fehérvárcsurgó (1980), Csákvár (1981), Velence (1982), Kincsesbánya (1983), Dég (1984), Csákberény (1985), Vajta (1986), Velence (1987), Bodajk (1988), Székesfehérvár-Kisfalud (1989).
Az első megyei TESZ elnök, mint fentebb az alapítás kapcsán szó volt róla, VARRÓ GUSZTÁV volt, aki 1972-ig látta el ezt a tisztet. Őt LISZT FERENC követte a megyei vezetői poszton, aki 1972-től egy négyéves cikluson keresztül töltötte be ezt a feladatkört. 1976-ban választotta meg az akkori megyei TESZ tanácskozás FILEP LÁSZLÓ-t elnöknek, aki 1987-ig vezette Fejér megyében a Társadalmi Erdei Szolgálat munkáját, és ez a tíz év volt talán a leginkább a TESZ fénykorának nevezhető időszak eddigi több, mint negyven éves fennállása során. Ezt követően 1987-től GEREBICS LAJOS lett az elnök, akinek néhány év után már a rendszerváltozás Szolgálatot érintő kihívásaival kellett szembenézni.
3.) A rendszerváltozást követő elbizonytalanodás évei (1990-2000)
1989-90 a rendszerváltás kezdete lényeges változást hozott a tulajdonviszonyokban, lényege abban nyilvánult meg, hogy a magántulajdon vált elsődlegessé. Az erdők egy jó része is kikerült állami tulajdonból, de az állami erdőknél is általában nyereség érdekeltségű cégek (pl. részvénytársaságok) kapták meg a kezelői jogot. Teljesen új módon fogalmazódott meg az erdőkhöz való „hozzáállás”, ami később új erdőtörvény megszületésében testesült meg.
A civil szerveződések társadalmi szerepében, megítélésében is változások léptek fel, így a természetbarát mozgalom is szerepmódosulásra kényszerült, aminek talán éppen a Társadalmi Erdei Szolgálat volt egyik legnagyobb szenvedő alanya. A megváltozott tulajdoni viszonyok mellett gyakorlatilag nem tartottak igényt arra az „őrző-védő-felvilágosító” tevékenységre, amely a Szolgálatnak a lényegi elemei voltak, illetve, lehet, hogy igény még csak lett volna, de a rendszerváltozás zajos éveiben ilyen „lényegtelen” dolgokra ki figyelt volna oda.
Ilyen viszonyok mellett a Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) szerepváltást határozott el, mintegy „előremenekülés” gyanánt kiszélesítve fogalmazta meg működésének célját, átalakult Természetvédelmi Szolgálattá, melynek megkülönböztetésül elődjétől, a TeSz rövidítést kapta.
A Társadalmi Erdei Szolgálat szerepvesztése kihatott országos irányítására is, bár nem szűnt meg, hanem átalakult, de gyakorlatilag több éven át botladozott az útkeresés útvesztőiben. Így a megyei TeSz szervezetek tevékenysége is jelentősen visszaesett, több megyében meg is szűnt. A Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) átalakulása Természetvédelmi Szolgálattá (TeSz) megnevezésében már 1995-96. környékén megtörtént, de csak 1998. táján születtek olyan lépései, amelyekről a megyékben, így a Fejér megyében működő (akkor nálunk még TESZ néven) Szolgálatok gyakorlatilag is tudomást szereztek tevékenységéről (létéről).
Fejér megyében, minthogy itt mindig is erős volt a TESZ, a rendszerváltást követő években még formális szempontból szinte semmit nem lehetett érzékelni munkájában, vezetőjük GEREBICS LAJOS TESZ alapító-tag vezérletével gyakorlatilag „szünetmentesen” vészelődtek át a rendszerváltozás kritikus évei, bár évről évre egyre érezhetőbbek voltak a szerepváltás negatív következményei.
Röviden áttekintve a történéseket, jó néhány évig (annak ellenére, hogy a szakosztályokban a természetvédelmi „járőrözés” folyt) szinte csak az éves megyei TESZ találkozók jelentették a Szolgálat fő eseményét. 1990-ben a Szolgálat megyei találkozójára május 6-án Bodajkon került sor, az akkori megyei TESZ vezető, GEREBICS LAJOS elnöklésével, aki gyakorlatilag végig vitte ezt a rendszerváltáshoz kapcsolható első bő tíz (1990-2000) évet. 1991-ben Velencén ült össze a megye TESZ tagsága. A következő évben (1992) megyeszékhelyünkön, Székesfehérváron, a Vadex Rt új székházában tartotta éves ülését a Szolgálat, míg 1993-ban Vérteskozmára esett a választás, amelynek május 16-a volt az időpontja, és ehhez kapcsolódott egy Gánt-Zámoly-Csákberény útvonalú kirándulás is busszal. 1994-ben sem mozdult ki a társaság Székesfehérvárról, ismét a Vadex Rt adott otthont a szokásos éves értékelő megyei találkozónak. Az ezt követő évben (1995) Iszkaszentgyörgyön a kastélyban május 21-én tanácskozott a Szolgálat tagsága. A Vadex Rt volt a helyszínt illetően a házigazda 1996-ban is, de ezúttal Soponyán a vadászkastélyukban ült össze május 11-én a megye TESZ tagsága. A következő színhely Alcsútdoboz volt 1997. június 8-án, ahol az arborétum megtekintése kapcsolódott az ülés programjához. Ez volt az utolsó év, amikor még Társadalmi Erdei Szolgálatként (TESZ) titulálhattuk a Szolgálatot, nagyjából ekkor történt „hivatalosan” is az erdei szolgálat országos megszűnésének kimondása. Itt Fejér megyében rögtön az a vélemény alakult ki, hogy ne tekintsük magát a Szolgálatot is megszűntnek, hanem a jogfolytonosság nevében a TESZ utód szervezeteként kezeljük, és a Természetvédelmi Szolgálattá (TeSz) keresztelt szervezet úgy folytassa tovább tevékenységét, mint korábban (természetesen a megváltozott törvényi feltételek figyelembe vételével). Ily módon 1998-ban már nem, mint erdei, hanem mint természetvédelmi szolgálat ült össze, melynek helyszínéül Sárbogárdot választotta a megyei vezetés a június 13-ai találkozó lebonyolítására. Odafelé menet a TeSz tagság Sárkeresztúron a temetőben tisztelete jeléül koszorút helyezett el volt vezetője, FILEP LÁSZLÓ sírján. A találkozó kirándulás része Cece és Vajta néhány ismert nevezetességének megtekintését célozta. 1999. május 25-én Martonvásárra látogatott a TeSz megyei tagsága, a Brunszvik kastélyba, találkozójának lebonyolítására. Itt a délutáni kirándulás a kastélypark megtekintése volt, majd a hazafelé vezető úton Dinnyésen a Madárvárta meglátogatásával fejeződött be a találkozó.
4.) A megújulási kísérletek 2000-től napjainkig
A 2000. április 9-én Bicskén tartott megyei TeSz találkozón, egészségi állapotára hivatkozva, leköszönt GEREBICS LAJOS megyei Szolgálat vezető. Helyére DR. BANIZS KÁROLY-t, 1986. óta a Szolgálat tagját, Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságának elnökét választotta egyhangúlag a találkozó tagsága, bár ezt az évet még a régi elnök vitte végig az új vezető kérésére.
Új vezető, más stílus. Fel kellett mérni, hogy a rendszerváltás kezdetétől eltelt 10 év alatt lassan sorvadó, országos irányítását vesztett Szolgálat megyei keretek között (a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség keretein belül) mi módon találhat fennmaradásához, netán megújulásához megfelelő kapaszkodókat, a megváltozott törvényi feltételek mellett értelmes célt. Ennek első lépcsőjeként az év végéig megszületett a Szolgálat Működési (belső) Szabályzata, melyet a következő évi találkozó fogadott el. Továbbra is fennmaradt a már megszokottá vált éves értékelő megyei találkozó (általában áprilisban, a megye különböző helyszínein), de betervezésre került egy őszi, továbbképzés jellegű találkozó is, amelyen a rendszerváltozás során bekövetkezett törvényi változások ismertetése mellett valamely természet- vagy környezetvédelmi tevékenység, beruházás (pl. hulladéklerakó, szennyvíz-telep) meglátogatása szerepelt.
A Működési Szabályzat részletesen leírta a Szolgálat tevékenységi körét, a tagság keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos kérdéseket, egyáltalán igyekezett megfogalmazni a megváltozott körülmények közötti szolgálat teljesítések célját, értelmét.
A TeSz vezető munkáját négytagú Intéző Bizottság segítette, melynek tagjai: GEREBICS LAJOS, KOCSIS ANTAL, RUZSIN ANDOR, TAUSZ LÁSZLÓ voltak, illetve VARRÓ GUSZTÁV tiszteletbeli állandó meghívottként vett részt az intézőbizottsági üléseken.
Minthogy a fentebb ismertetett okok miatt a ’90-es években lépésről lépésre vált egysíkúbbá, néha már-már öncélúvá a Szolgálat tevékenysége, nem jöttek a kor miatt „kikopottak” helyébe fiatalok, a létszám is fogyott, az aktív tagok száma is visszaesett, ily módon a fiatalítás, és létszámnövelés is hangsúlyt kapott. A „felzárkóztatásnak” tekinthető négy-öt év során a tagság elnyerése nem kötődött olyan szigorú feltételekhez, mint a TESZ idején, de a természetbarát szakosztályokból jövő javaslatoktól elvárás volt, hogy olyan természetjárók csatlakozzanak a Szolgálathoz, akik szakosztályaikban kiemelkedőt teljesítettek.
2000-ben volt az első olyan jellegű országos találkozója a MTSZ Természetvédelmi Bizottságának március 24.-26. között Szekszárdon, amelyen a fejér-megyei Szolgálattól is többen képviselték a szervezetet (DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, VARRÓ GUSZTÁV) abból a célból, hogy tájékozódjanak ennek az országos szervezetnek a tevékenységéről, és e tevékenység megyei szinten is hasznosítható részeiről. Ez az összejövetel kevés hasznosítható eredményt hozott a fejér-megyei küldöttek megítélése szerint.
A hagyományos éves TeSz tanácskozás 2001-ben Székesfehérváron április 8-án volt a Bregyó-közi Sportcentrumban, és a tanácskozást a Sóstó Természetvédelmi Terület új tanösvényének bejárása zárta délután.
Ezt az összejövetelt megelőzően március 30.- április 1. között Sopronban ülésezett a MTSZ Természetvédelmi Vándorgyűlése, amelyen a Fejér Megyei TeSz részéről DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, KERTÉSZ ISTVÁN, VARRÓ GUSZTÁV vett részt. A nagyszámú képviseleti részvétel célja az volt, hogy ismertessék a fejér-megyeiek véleményét a mozgalomról, illetve megtapasztalni, hogy látszik-e kibontakozni valamiféle országos képviselete a megyei TeSz-eknek, avagy teljesen maradnak továbbra is megyei önállóságukban (magányukban!?). Nem sikerült lényeges előrelépésnek a jeleit felfedezni az előző évi országos találkozóhoz képest.
A 2001-es esztendőben még két TeSz rendezvény volt: május 31-én a természetbarát szövetség Ady E. utcai székhelyén, amikor is az új természetvédelmi törvénnyel (előadta CSIHAR LÁSZLÓ, Duna-Ipoly Nemzeti Park), valamint az erdőtörvénnyel (EMMERLING GÁBOR, Vadex Rt) ismerkedhettek meg a TeSz tagok. Az ősz folyamán, október 18-án a Székesfehérvári Hulladéklerakó Pénzverő dűlői telephelyén vendégeskedett a TeSz tagsága. Előadás hangzott el a hulladékgazdálkodásról, a szelektív hulladékgyűjtésről, a komposztálás nagybani módszeréről, a vissza nem forgatható hulladék hányad deponálásáról, majd az elhangzottakat a telephelyen a gyakorlatban is láthatták a TeSz tagjai.
A 2002-es esztendő több szempontból kiemelkedő volt a Fejér Megyei TeSz „csapat” számára, hiszen ennek az évnek a tavaszán házigazdája volt az országos természetvédelmi szolgálatosok találkozójának, ősszel pedig sor került a TESZ-TeSz megalakulás 40. évfordulója megünneplésére. A szokásos éves megyei tanácskozás 2002-ben Pákozd-Szúnyogszigeten, április 14-én volt, amelyhez csatlakozott egy a Vadex Rt Pákozd-Sukorói Arborétumában tett kirándulás. A megszokott éves értékelés és jutalmazások mellett érdekességként kiemelhető, hogy a tagság köszöntötte a 80 éves VARRÓ GUSZTÁV tagtársat.
Az Országos Természetvédelmi Vándorgyűlés Fejér-megye rendezésében 2002. május 3-5. között volt Velencén az Édosz Üdülőben. A programban többek között szerepelt Velence polgármesterének, SURÁNYI ÁGNES-nek a köszöntője, NÉMETH IMRÉ-nek, a MTSZ Országos Természetvédelmi Bizottság elnökének megnyitó beszéde, látogatás a Vértesi Tájvédelmi Körzetbe, a Gánti Bányamúzeumba, a Székesfehérvári Sóstó Természetvédelmi Területre.
Ugyancsak kiemelkedő eseménye volt 2002-nek a Nadapon november 24-én tartott ünnepi ülés, megemlékezés a 40 éve alapított Társadalmi Erdei Szolgálatról, a még élő alapító tagok: DOBOS JÁNOS, GEREBICS LAJOS, NÉMETH GYULA, TOLLNER GYÖRGY, VANKA IMRE, VARRÓ GUSZTÁV, VADÁNYI ISTVÁN köszöntése, valamint emléktábla elhelyezése történt annak az épületnek a falán, ahol a TESZ megszületett. A táblán olvasható szöveg: „E helyen tartották 1962. november 24-én az első Fejér-megyei Erdész-Vadász-Turista Tanácskozást, amelyen elhatározták az országos mozgalommá nőtt Társadalmi Erdei Szolgálat (jelenleg Természetvédelmi Szolgálat) megszervezését. Nadap, 2002. november 24., Fejér Megyei Természetbarát Szövetség Természetvédelmi Szolgálata”.
2002-ben a megyei TeSz vezető, Dr. BANIZS KÁROLY felterjesztésében Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése VARRÓ GUSZTÁV-ot a „Pro civitate Díj”-jal tüntette ki.
A következő évben, 2003-ban Fehérvárcsurgón, a festői szépségű helyen fekvő Zseli Szálláson április 13-án gyűlt össze a TeSz tagsága. A „hogyan tovább”-ok között felmerült egy javaslat, hogy miként lehetne megbecsülni korábbi, a Szolgálatért sokat tett tagtársainkat, melyek között elhangzott FILEP LÁSZLÓ, korábbi kiváló megyei TESZ vezető neve is. Ezt követően egy IB (Intéző Bizottság) ülésen az a döntés született, hogy az anyaszervezetünk elnöksége felé javasolni fogjuk a „Filep László Természetvédelmi Díj” megalapítását. Ugyancsak ezen a megyei találkozón döntött a tagság arról, hogy 2004-től új igazolványt kell kibocsátani, melynek megtervezését és számítógépes kivitelezését a TeSz vezető, DR. BANIZS KÁROLY vállalta.
2003-ban a másik, továbbképzés jellegű összejövetel ősszel Székesfehérvár MJ Város Szennyvíztelepén volt szeptember 25-én. Elhangzott előadás a szennyvízkezelés módjáról, a közeledő uniós csatlakozás követelményeiről, a gyakorlatban megismerkedhettek a jelenlévők a szennyvíztelep működésével. Ezen a rendezvényen már átadásra kerültek azoknak a tagtársaknak az új igazolványok, akik a régit beszolgáltatták.
2003-ban Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése PÁRNICZKY JÓZSEF tagtársat sokéves, az ifjúság természetszeretetre neveléséért „Székesfehérvárért Díj” kitüntetésben részesítette a TeSz vezető javaslatára.
Székesfehérvár volt a helyszíne 2004-ben a rendes éves megyei találkozónak, április 18-án Maroshegyen, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Minden tagtárs megkapta az új igazolványát. Ezen a találkozón került átadásra első ízben a „Filep László Természetvédelmi Díj”, amelyet KOCSIS ANTAL tagtárs vehetett át. A rendezvényhez kapcsolódott a városi természetbarátok szervezésében természetfotó kiállítás. A találkozó kirándulás részében délután bejárásra került a felújítás alatt álló tanösvény a Sóstó Természetvédelmi Területen.
A Magyar Természetbarátok Természetvédelmi Bizottságának Országos Vándorgyűlése 2004-ben Szabolcs-Szatmárban Nyíregyházán volt október 15-17. napokon, többek között a rendezvényen szerepelt Szatmárnémeti (Románia) meglátogatása is. Fejér megyéből DR. BANIZS KÁROLY, GEREBICS LAJOS, KERTÉSZ ISTVÁN vett részt. Fő gond, hogy miközben a vendéglátók a résztvevők számára kitűnő programokat szerveztek, az igazi, helyi (megyei)szintű problémák kibeszélése továbbra is elmaradt.
2004-ben DR. BANIZS KÁROLY megyei TeSz vezető javaslatára Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése „Székesfehérvárért Díj” kitüntetésben részesítette SŰDY ÁRPÁD volt FMTSZ elnököt.
Bár 2004-ben már kiadásra került első ízben a Filep László Díj, ennek végleges adományozási rendjét a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége 2005. április 7-i ülésén hagyta jóvá. A 2005-ös esztendőben a TeSz megyei rendezvény helyszíneként Rétimajorra (Rétszilasi Halastavak) esett a választás, ahova április 9-én látogatott el a TeSz tagság. Az ülés után volt a Halászati Múzeum meglátogatása. Ebben az évben a legjobban teljesítő TeSz tagnak VARRÓ GUSZTÁV-ot találta az Intéző Bizottság a beérkezett javaslatok között, így ő lett a „Filep László Természetvédelmi Díj” 2005. évi birtokosa.
A tervek szerint 2005. őszén látogatott volna ki a TeSz tagság a Börgöndi Repülőtérre a környezetvédelmi kármentesítő munkák megtekintésére, de a munkák olyan kezdeti stádiumban voltak, hogy ez a rendezvény átcsúszott 2006-ra, és április 13-án valósult meg egybekötve a tervek szerint megvalósítandó repülőtér működési feltételeiről szóló előadással. A 2006. éves megyei összejövetelre Csóron a Csuka Csárdában került sor május 7-én. Az ez évi „Filep László Természetvédelmi Díj”-at TAUSZ LÁSZLÓ tagtárs érdemelte ki. Kirándulás a csóri hegyen a zöld és piros túra úton történt az ülés után.
Az Országos Természetvédelmi Vándorgyűlés 2006-ban Mátraházán volt április 28-30. között, amelyen DR. BANIZS KÁROLY és KERTÉSZ ISTVÁN vett részt. A hegyi túra mellett érdekesség volt a mátraalji külszíni lignitbányászat megtekintése. 2006. november 8-án a TeSz tagsága az őszi (továbbképzés célú) rendezvénye keretében meglátogatta Dunaújvárosban a DunaPack Papírgyár csomagolópapírt gyártó részlegét, előadással a szelektív hulladékgyűjtésből újragyártással előállított papír technológiai lépéseiről.
2006-ban Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése SŰDY PÉTER tagtársat „Pro civitate Díj” kitüntetésben részesítette a megyei TeSz vezető javaslatára.
2007. évben az éves rendes megyei találkozó Csákváron volt a Pro Vértes Alapítvány vendégeként április 14-én. A rendezvény helyszínválasztása azt a célt szolgálta, hogy a TeSz és az alapítvány között együttműködés alakuljon ki. Az alapítvány tevékenységéről az elnök BÉNI KORNÉL adott ismertetést. A 2007. évi „Filep László Természetvédelmi Díj” kitüntetettje KÜRTÖS KÁROLY tagtárs lett. A kirándulás keretében a tagok végigjárták a Haraszthegyi tanösvényt.
A TeSz tagok létszáma 2004-2005 folyamán stabilizálódott, szám szerint 53 tag rendelkezik érvényes igazolvánnyal. Fiatalabb generációhoz sorolható tagokkal is bővült a Szolgálat. Az Intéző Bizottságból kérésére 2005-ben RUZSIN ANDOR kivált, helyére RÁTKAI ZSUZSA tagtársat választotta a megyei tanácskozáson a tagság.
Az Országos Természetvédelmi Vándorgyűlés 2006-ban Mátraházán volt április 28-30. között, amelyen
DR. BANIZS KÁROLY és KERTÉSZ ISTVÁN vett részt. A hegyi túra mellett érdekesség volt a mátraalji külszíni
lignitbányászat megtekintése. 2006. november 8-án a TeSz tagsága az őszi (továbbképzés célú) rendezvénye
keretében meglátogatta Dunaújvárosban a DunaPack Papírgyár csomagolópapírt gyártó részlegét, előadással a
szelektív hulladékgyűjtésből újragyártással előállított papír technológiai lépéseiről.
2006-ban Székesfehérvár MJ Város Önkormányzat Közgyűlése SŰDY PÉTER tagtársat „Pro civitate Díj”
kitüntetésben részesítette a megyei TeSz vezető javaslatára.
2007. évben az éves rendes megyei találkozó Csákváron volt a Pro Vértes Alapítvány vendégeként április
14-én. A rendezvény helyszínválasztása azt a célt szolgálta, hogy a TeSz és az alapítvány között együttműködés
alakuljon ki. Az alapítvány tevékenységéről az elnök VISZLÓ LEVENTE adott ismertetést. A 2007. évi „Filep
László Természetvédelmi Díj” kitüntetettje KÜRTÖS KÁROLY tagtárs lett. A kirándulás keretében a tagok végigjárták
a Haraszthegyi tanösvényt.
A 2008. évi tevékenység keretében a szokásos megyei éves értékelő összejövetel Zámolyon volt a Pedró
Étteremben április 12-én (szombat). A 10 órakor kezdődött ülést a Los Andinos dél-amerikai (andoki) zenét játszó
együttes negyedórás hangulatkeltő műsora vezette be, majd az előző év értékelése következett a TeSz vezető
részéről, és kiosztásra kerültek a szolgálattevések alapján a jutalmak. A „Filep László Természetvédelmi Díj”
birtokosa az előző évben nyújtott teljesítményéért NEDVESI VILMA tagtárs lett. Ebéd után a csapat kirándulást tett
a Burjáni-erdőig a Burján-patak árka mentén.
A 2008. év őszi rendezvénye a Székesfehérvári Sóstó Természetvédelmi területen volt szeptember 18-án.
Mivel az őszi rendezvény továbbképzés jellegű, a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről volt előadás és
gyakorlati bemutató a területen. Ezen a találkozón került sor az ebben az évben kötött FMTSz-TeSz és a Székesfehérvári
Önkormányzat Városgondnoksága közötti szolgálatteljesítési megállapodás konkretizálására. Az „elsőszámú”
sóstó-tanösvényi jelentéstevő KOCSIS ANTAL tagtárs, a TeSz IB tagja lett.
A MTSz Természetvédelmi Bizottsága régiófelelősként felvette tagjai sorába megyei TeSz-vezetőnket,
DR. BANIZS KÁROLY-t, aki ettől az időtől kezdve első kézből informálódhatott az országos történésekről, és
vihette saját tevékenységünk tapasztalatait a bizottságba.
2009-ben az éves értékelő megyei tanácskozásunkat április 19-én (vasárnap) rendeztük a Pákozd-Sukorói
Arborétumban (a Vadex Rt bocsátott rendelkezésre tanácskozó helyiséget). A szokásos „menetrend” szerint zajlott
le a rendezvény: beszámolók, éves elképzelések, tervek, díjak kiosztása, vita. A „Filep László Természetvédelmi
Díj”-at JÁRVÁS ISTVÁN TeSz-tagtársunk kapta. Minthogy saját bográcsos főztünk volt az ebéd, és a
kitűntetett ilyen alkalmakkor az „állandó” szakácsunk, a díj átvételére a bogrács mellől rángattuk el. A rendezvény
után séta az arborétumban, a nemrég nyílt tanösvény megtekintése volt a program.
A 2009. évi őszi rendezvényünk színhelye Tárnok volt október 17-én. Ez az év volt az ismert fehérvári ornitológus,
Radetszky Jenő születésének centenáriuma, aki Tárnokon született, és a település méltó rendezvények
keretében ünnepelte meg a jeles napot. Fejér megyét és Székesfehérvárt a mi csapatunk képviselte a fő megemlékezés
napján. Az ünnepi események zárásaként ellátogattunk a vendéglátók kalauzolásában a régi tárnoki pincékhez
(Öreg-hegy) és a Kőfejtő-be, ahol megtartottuk a magunk TeSz-ülését. Ezen az ülésen merült fel először,
hogy idősebb, már szolgálatokat teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudó tagok sorsa hogyan alakuljon. Végül
javaslat született arra, hogy akik aktív tagok voltak éveken keresztül, ne veszítsék el tagságukat, ha már nem
tudnak teljesíteni, de a csapatban szívesen maradnának, a következő évtől kapják meg az „Örökös tiszteletbeli
tag” titulust. A rendezvény pinceszerrel (Lizicska-pincészet) végződött, ahol a település vezetése vendégelte meg
a csapatunkat.
A 2009-es év eseménye volt, hogy a TeSz vezetésünk kezdeményezésére a FMTSz, a Gaja Környezetvédő
Egyesület és a Sukorón működő Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület összefogott a Velencei-tó
körüli újabb beépítési akciók (Kaszinóváros, Velence Kapuja) megakadályozására. A TeSz vezetésünk összeállított
egy szakmai anyagot, amelyet benyújtott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz. A további
lépések már átnyúltak a következő évbe.
A KvVm-hez benyújtott anyag kapcsán delegációnk a 2010-es év elején járt a minisztériumban. A szakmai
anyag alapján készült részünkről egy összefoglaló is, amelyet benyújtottunk a civil természet-és környezetvédő
szervezetek szokásos éves OT-jára (Országos Találkozójára), amely 2010. tavaszán a Hortobágyon ülésezett. Az
OT elfogadta, és továbbvitelre ajánlotta az anyagot. (Megjegyzés: a tavasszal közbejött országgyűlési választások
a teljesen új felállású minisztériumok miatt elhúzódott, majd lassan elhalt az ügy. Szerencsére a Velencei-tó
körüli helyzet közben olyan irányban alakult, hogy tiltakozó anyagunk tárgytalanná vált).
2010-ben az éves tavaszi (az április hónapokra stabilizálódott) év érékelőnket április 17-én (vasárnap) a
Velence-tavi Madárrezervátum és Kutató-ház Dinnyési telepén tartottuk (akkoriban éppen az év túlságosan csapadékos
időjárása miatt magát az épületet is csak csizmában lehetett megközelíteni, például a kilátóhoz még a
csizma is kevés volt a tó magas vízállása miatt). Az összejövetel lebonyolítását ez nem zavarta. Lassan rendszerré
vált, hogy a TeSz-vezető a beszámolóját számítógépes-vetítéses formában tartotta meg. Az ez évi jutalmazásokhoz
kapcsolható „Filep László Természetvédelmi Díj” tulajdonosaként SŰDY ÁRPÁDNÉ-t nevezték meg.
Változott a TeSz vezetés összetétele is. A TeSz IB-ben a tisztségéről lemondott RÁTKAI ZSUZSANNA helyére
KAKAS ZSUZSA, az elhunyt KOCSIS ANTAL helyére pedig SŰDY ÁRPÁDNÉ került. Ezen az ülésen került
sor első ízben az „Örökös tiszteletbeli tag” cím kiosztására, ami a tisztelet kifejezésére oklevéllel járt. Elsőnek
PREINER JENŐ és VARRÓ GUSZTÁV tagtársaink kérték és kapták meg ezt a címet.
Az előző év tavaszi rendezvényén megyei TeSz-vezetőnk javaslatára a résztvevők elfogadták, hogy 2010-
ben a mi megyei szervezetünk legyen a MTSz-TvB hagyományos éves vándorgyűlésének a házigazdája. Ezt a
meghívást elfogadta a Természetvédelmi Bizottság, így csapatunk Soponyára (a Vadex Zrt ottani vadászati, idegenforgalmi szempontból is minden igényt kielégítő telephelyére) szervezte meg a kétnapos Vándorgyűlést május
14-15-ére. Az első napon zajlottak elsősorban a szakmai dolgok, a másodikon a résztvevők meglátogatták a
Székesfehérvári Sóstó Természetvédelmi Területet, amelyet Soponyára visszatérve a záróülés követett. A résztvevők
többpontos határozatot fogadtak el a természetbarát mozgalom élénkítésére.
2010-ben a TeSz csapatunk őszi összejövetelét október 17-én tartotta Seregélyes – Elza-majorban. A továbbképzés
témája eredetileg a tanösvények szerepe a természetvédelemben volt, amiről szó is esett, de például
az év továbbra is csapadékos volta miatt a „Madárdal tanösvényt” nem tudtuk bejárni, kis kirándulás lett csak
belőle. Viszont teljesen aktuális (október 4-én) témává lett a kolontári vörös iszap ügye, amelyen tagtársunk,
MIHÁLY GYULA, mint polgári védelmis részt vett, és bőséges fényképanyaggal számolt be a történtekről.
2011-ben a tavaszi, előző évet értékelő megyei találkozó április 16-án (szombaton) volt Gánton a Vértes
Vendéglőben. Az ülésen már bejáratott módon működött a vetítéses beszámoló, ha nem ezen a módon ment volna,
a tagság számára az lett volna a furcsa. A 2011. évi „Filep László Természetvédelmi Díj” nyertese SÜTTŐ
ISTVÁN tagtársunk lett az előző év(ek) teljesítménye(i) alapján. (Azért van a zárójeles beszúrás, mert egyre inkább
tendencia a tartósabban, nemcsak egy adott évre vonatkozó értékelés alapján a díjat odaítélni). Így adódott,
mivel az előző évben legfiatalabb tagunk, CSORVÁSI NIKOLETT tejesített legtöbb szolgálatot, külön dicséretben
és könyvjutalomban részesült. Az ülés és az ebéd után a csapat kirándulást tett a bányamúzeumig, valamint
a volt külszíni fejtés tanösvényén.
2011. május 21-ére országos szemétszedési akció került meghirdetésre, és erre a mi TeSz csapatunk is benevezett.
A kijelölt „gyűjtőhely” az Iszkaszentgyörgy határában levő kőbánya alatt vivő piros turistaút menti
rengeteg kommunális és ipari szemetet tartalmazó terület volt. A csóri Alu-Forma Kft biztosított kisteher gépkocsit
(1,5 tonnás), amellyel három forduló szemét került a Csalai Hulladéklerakóba (ők, mint ingyenes befogadók
vettek részt az akcióban).
2011-ben az őszi továbbképző rendezvényünket október 16-án (vasárnap) tartottuk Fehérvárcsurgón a
Megálló Kávézóban. Az előadónk a fiatal tagtársunk, CSORVÁSI NIKOLETT volt, aki vetítéses előadásban a
Velencei-hegység földtani értékeit ismertette, mint leendő geológus (egyetemi hallgatónak készülve). Az ebédet
követően a csapat a Károlyi Kastélyhoz vonult, a nem régiben megnyílt új kastélyszárny meglátogatására idegenvezetéssel,
utána még a kastélyparkban is kevés időtöltéssel.
A 2012-es évet a szokásos megyei rendezvényünkkel április 21-én (szombaton) kezdtük. Előtte azonban
március 30-án a MTSz-TvB vezetéssel, a FMTSz vezetéssel, és néhány TeSz IB taggal látogatást tettünk a 90
éves VARRÓ GUSZTÁV örökös tagunknál, aki egészségi állapota miatt az utóbbi években már nem tudott jelen
lenni rendezvényeinken. Köszöntöttük őt, és bemutattuk azt a fafaragványt, amit a Pentelei Parkerdőben egy erőteljes
tölgyfára erősítünk fel azzal, hogy ez lesz a „Guszti-fája”. Ugyanis ő régóta azt mondogatta, hogy ha eltávozik
ebből a világból, egy tölgyfában fog lelke tovább élni. Ez adta az ötletet számunkra kijelölni számára a fát.
Az áprilisi rendezvényünkön kijelöltük a parkerdőben a piros túraút mellett a fát, amelyre másnap a FMTSz éves
Széchenyi Zsigmond emléknapon felerősítettük a Gusztit ábrázoló fafaragványt a „Guszti-fája” szöveggel. Az
ülésen a „Filep László Természetvédelmi Díj”-at SZEMKEŐ FERENC tagtársunknak adományoztuk.
A 2012-es év őszi rendezvényünket egy neves évfordulónak szenteltük. 50 éve alakult 1962-ben az
elődünk, a Társadalmi Erdei Szolgálat Nadapon november 24-én. Ebben az évben hétvégére esett az évforduló,
így napra pontosan 50 évre tudtuk datálni a rendezvényt. Mivel országos találkozóra terveztük, a FMTSz és szolgálatunk
mellé felkértük társrendezőnek a MTSz-t és a Természetvédelmi Bizottságát. A rendezvény kétnapos
volt: november 24-25-én. A helyszín az eredeti épület (jelenleg kultúrház) volt az első napon, a másodikon a
szálláshelyünk, a Walzer Étterem és Panzió. Mivel a 40 éves megemlékezés tábláját az időjárás megviselte, az
50 éves táblával együtt alumínium (tehát ellenállóbb) hordozóra felújítottuk a 40 éves emlékezés tábláját is. A
két táblát a rendezvény kezdetén ünnepélyesen felavattuk. Az országosra tervezett rendezvény kissé csonka lett,
mert ugyan pályázatot nyújtottunk be tavasz végén a rendezvény támogatására, az eredményhirdetés az ígért
augusztus vége helyett november elejére sikeredett, így jó néhány megye, amelyek tudtak volna jönni, már nem
csatlakozott. Így is sikeres volt a rendezvény a több mint 60-as létszámával. A rendezvény kiadott egy „Nadapi
Nyilatkozat”-ot, amely a sikeres múltra hivatkozással egy korunkhoz illeszkedő változatban folytatni kívánja ezt
a civil természetvédő formát. A rendezvényről, előadásairól, képes történetéről konferencia kiadvány is készült.
2013-ban a szokásos évértékelő megyei találkozónkat április 14-én Csákváron tartottuk a Csíkvarsai-rét
épületegyüttesében. A rendezvény hivatalos része (és ebéd) után a már megszokott kirándulás következett, a
tanösvényt jártuk be a vendégfogadók idegenvezetésével. Ebben az évben a „Filep László Természetvédelmi
Díj” kitüntetettje TAKÁCS 2 ISTVÁN tagtársunk lett. Bevezetésre került az elektronikus (internetes) jelentéstételi
lehetőség is a szolgálatokról. Május végén elhunyt 91 éves korában VARRÓ GUSZTÁV tagtársunk, temetési
szertartása június 14-én volt a Sárpentelei Parkerdőben természetbarátok, városi, megyei és országos szervezeteink
nagyszámú jelenlétében. Szeptemberben TeSz csapatunk részt vett az országosan meghirdetett „Te
Szedd” hulladékgyűjtő akcióban. A FMTSz program szerinti őszi továbbképző és természetvédő rendezvényünket
a Sóstón tartottuk október 13-án.
2014 év felbojdulást hozott a FMTSz és TeSz csapatunk berkeiben. Kiderült, hogy a város vállalkozóval a
Sóstó Természetvédelmi Területen belül kalandparkot akar építtetni. Ennek meghiúsítására törekvésünk egy új
jellegű feladatot adott a FMTSz elnöksége és TeSz-tagságunk számára. Internetes levelezés indult, a megyei
sajtót bevontuk, kikértük az önkormányzattól a kalandparkkal kapcsolatos iratokat, papírokat. Jogász és természetvédő
szervezet bevonásával tiltakozó és kifogásoló válaszokat írtunk a város polgármesterének. A tavaszi évértékelő
rendezvényünk egyik fő témája is ez volt, amelyet a Vadex kedvező ajánlatára Soponyán tartottunk a
Fácános Hotel komplexumban (2014.04.13.). Az értekezleten említésre került, hogy a Sárpentelei Parkerdőben
2013. őszén összegyűjtött és a faluba vezető műút mellé kirakott szemét még 2014. februárban is ott „díszelgett”,
és Banizs Károly TeSz vezető és Pintér József TeSz-tag az Alu-Forma Kft kisteherautójával vitték el a Depónia
Kft területére. Mint már korábban a FMTSz elnökségben jelezte, itt jelentette be Dr. Banizs Károly TeSz vezető,
hogy ez év végéig viszi a csapatot, de 15 év után átadná a „stafétabotot” másnak. Az ülésen a „Filep László Természetvédelmi
Díj” kitüntetettje PINTÉR JÓZSEF TeSz-tagunk lett. Az őszi TeSz rendezvényt Székesfehérváron
a Gárdonyi Géza Szakiskolában tartottuk. A témák között a két fontosabb a kalandpark ügye, és új Tesz
vezető választása volt. Az ülés úgy döntött, hogy akár országos nyilvánosság elé vitellel is meg kell próbálni a
kalandpark sóstói megvalósítását megakadályozni. A Tesz vezetésre két jelölt volt, Mihály Gyula és Márton Edit
tagtársak. Az ülés MÁRTON EDITet választotta meg, aki 2015. január 01-gyel veszi át az irányítást, és maga választhatja meg az IB tagjait. Dr. Banizs Károly legkésőbb 2015. januárban adja át a szükséges dokumentációt.
